HERCEGHALOMI MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK
EGYESÜLETÉNEK
ALAPSZABÁLYA
A HERCEGHALOMI MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK EGYESÜLETÉNEK
ALAPSZABÁLYA
melyet az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról,
valamint a civilszervezetek működéséről és támogatásáról
szóló 2011. CLXXV törvény (Ectv.) alapján a Herceghalomi
Mozgáskorlátozottak Egyesületét - mint önkéntesen létrehozott,
demokratikus önkormányzattal rendelkező társadalmi szervezetet -
létrehozó alapító tagok, az alakuló közgyűlésen az alábbiak
szerint fogadtak el:
1.§.
AZ EGYESÜLET, NEVE, SZÉKHELYE, BÉLYEGZÖJE, SZEMÉLYE
1./ Az
egyesület neve:
HERCEGHALOMI MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK EGYESÜLETE
2./ Az egyesület székhelye: 2053 Herceghalom, Kozáromi u 27
3./ Az egyesület bélyegzője:
Az egyesület egy kör alakú és egy téglalap alakú bélyegzővel
rendelkezik.
A kör alakú bélyegzőn körkörös irányban "HERCEGHALOMI
MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK EGYESÜLETE".
4./ Az egyesület személye:
Az egyesület az Ectv, illetőleg a Polgári Törvénykönyv
(Ptk.) alapján a magyar joghatóság hatálya alá tartozó olyan
belföldi jogi személyiségű szervezet, amely nyereségre nem
törekvő, párt semleges társadalmi szervezet és egyesületi
tagságától függetlenül és a kizárólagosság igényétől
mentesen törekszik valamennyi Herceghalomi mozgáskorlátozott
személy érdekének érvényesítésére.
2.§.
AZ EGYESÜLET CÉLJA, ALAPELVE, FELADATAI
1./ Az egyesület célja:
Az egyesület célja a Herceghalomi mozgásfogyatékos (mozgássérült,
mozgáskárosodott) emberek rehabilitációjának, önálló
életvitelük, emberi és állampolgári jogaik érvényesülésének
elősegítése, érdekeinek érvényesítése, védelme, képviselete,
életminőségük javítása az egyéni erőfeszítések
összefogásával és a társadalmi környezet, tevőleges anyagi és
erkölcsi támogatásával.
2./ Az
egyesület alapelve:
Az egyesület alapelve, hogy tevékenységében a feladatokhoz
igazodóan legyen jelen egymást kiegészítve az önként vállalt,
ellenszolgáltatás nélküli és az önképzésen alapuló
hivatásszerű tevékenység.
A feladatkörök betöltésében uralkodó szempont a rátermettség,
az elkötelezettség és a tagok többségének bizalma.
A legsúlyosabb mozgáskorlátozott személyeknek is egyen1ő esélyt
kell biztosítani a tagsági jogok és kötelezettségek
gyakorlásában és az egyesületben viselt tisztségek betöltésében.
3./
Az egyesület feladatai:
Az egyesületnek feladata a tervszerű működéshez szükséges
személyi és tárgyi feltételek megteremtése, biztosítva ez
által, az egyesület működését, céljának megvalósítását.
Az egyesület céljának megvalósítása érdekében az egyesület:
- Felméri a Herceghalomi mozgáskorlátozottak helyzetét.
- Elősegíti, és figyelemmel kíséri a mozgáskorlátozottak társadalmi részvételét szolgáló állami, és társadalmi tevékenységet.
- Elősegíti a mozgáskorlátozottak rehabilitációját.
- Törekszik a mozgássérültek aktivitásának felkeltésére, elősegíti a nevelésüket, munkaképességük fejlesztését, munkába állásukat, feladatának tekinti művelődésük ösztönzését.
- Elősegíti a mozgáskorlátozottak pihenését, üdülését, szabadidejük, kulturált, társas emberi kapcsolatok kialakulását eredményező eltöltését.
- Segítséget a nyújt a mozgássérültek egyéni helyzetének javításához, jogos érdekeik érvényre juttatásához.
- A mozgáskorlátozottak részére anyagi támogatást, kedvezményes szolgáltatásokat szervez.
- Az egyesület céljának megvalósítása érdekében, azt nem veszélyeztetve vállalkozási tevékenységet folytathat.
- Külön felhatalmazás alapján részt vesz állami rehabilitációs és szociális feladatok megoldásában.
- Formálja a helyi közvéleményt a mozgáskorlátozottak társadalmi beilleszkedésének elősegítése érdekében.
- Elősegíti a mozgáskorlátozottak tájékoztatását az őket érintő kérdésekben.
- Együttműködik a mozgáskorlátozottak, valamint más rokkantak helyi, országos és külföldi szervezeteivel, szervezeti egységeivel, továbbá mindazon társadalmi szervezetekkel, amelyek a rokkantak társadalmi beilleszkedésének elősegítését célozzák. Szorosan együttműködik a mozgáskorlátozottak Pest megyében szerveződött más egyesületeivel.
- Együttműködik a herceghalomi intézményekkel és Herceghalomban szerveződött civil szervezetekkel
3.§.
AZ EGYESÜLET TEVÉKENYSÉGE
1./ Az egyesület a jelen alapszabály 1. § 4./ pontjában
foglaltaknak megfelelően az egyesületi tagságtól függetlenül
törekszik a mozgáskorlátozottak érdekeinek érvényesítésére,
szolgáltatásait a nem egyesületi tag mozgáskorlátozottak részére
is biztosítja, az egyesülethez ilyen irányú kérelemmel forduló
nem egyesületi tag mozgáskorlátozottak egyénileg elbírált, az
egyesület szabályzataival összhangban lévő támogatása, jogos
érdekeinek képviselete útján. Az egyesület az általa a
mozgáskorlátozottaknak nyújtott szolgáltatásait nyilvánosságra
hozza a helyi sajtó útján.
2./ Esetleges vállalkozási tevékenységét az egyesület a
céljának megvalósítása érdekében, azt nem veszélyeztetve
végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt
a 2. §-ban meghatározott, cél szerinti tevékenységére fordítja.
3./ Az egyesület sem közvetlenül, sem közvetve politikai
tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független,
azoknak támogatást nem nyújt és tőlük támogatást nem fogad
el, országgyűlési képviselőt nem állít, és nem támogat.
4./ Az egyesület tevékenységét az Alaptörvény XV. cikk
(5) bekezdését figyelembe véve végzi, közvetlen módon vesz
részt a fogyatékkal élők, ezen belül a mozgáskorlátozottak
védelmét elősegítő intézkedésekben, mint közfeladatokban,
ezáltal az 1996. évi CXXVI. tv. 4. § (1) a.) pontja szerinti
közhasznú tevékenységgel ténylegesen foglalkozik.
5./ Az egyesület alapszabálya vagy törvény eltérő
rendelkezése hiányában a megszűnt egyesületnek a hitelezői
igények kielégítése után megmaradt vagyona a civil szervezetek
támogatására való felhasználás céljából a Nemzeti
Együttműködési Alapot illeti meg. A vagyon felhasználásának
módját a Civil Információs Portálon nyilvánosságra kell hozni.
4.§.
A TAGSÁGI VISZONY, AZ EGYESÜLET TAGJAI
1./ Az egyesület tagjai lehetnek mozgássérült természetes
személyek, egyéb természetes és jogi személyek, valamint jogi
személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok. Az
egyesület tagjai, a tagsági viszony formája szerint, lehetnek
rendes tagok, pártoló tagok és tiszteletbeli tagok.
2./ Rendes tag:
Az egyesület rendes tagja lehet bármely, elsősorban Herceghalomi
lakos, mozgáskorlátozott természetes személy, aki belépési
nyilatkozatában az egyesület alapszabályát elfogadja és a
tagsági viszonyból eredő kötelezettségeinek teljesítését
vállalja.
Mozgáskorlátozottnak kell tekinteni azt a személyt, aki magzati,
születési ártalom, betegség, baleset, vagy erőszakos cselekmény
folytán mozgásszervi károsodása miatt mozgásában
visszafordíthatatlanul, vagy oly mértékben korlátozottá vált,
hogy az állapota a társadalmi életben való teljes értékű
részvételt korlátozza.
3./ Pártoló tag:
Az egyesület pártoló tagja lehet mindazon természetes és jogi
személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági
társaság, akit a közgyűlés a tagjai sorába pártoló tagként
felvesz, és aki az egyesület célkitűzéseit mind erkölcsileg,
mind anyagilag támogatja. A Pártoló tag tagdíjat nem fizet,
csak az általa vállalt támogatás szolgáltatására köteles.
A pártoló tagsági viszonynak nem kritériuma a
mozgáskorlátozottság.
4./ Tiszteletbeli tag:
Az egyesület tiszteletbeli tagja az lehet, akit az egyesület
közgyűlése az egyesület fejlesztése, fellendítése, és az
egyesület érdekében kifejtett érdemeinek elismeréseképpen
megválaszt, és aki a tiszteletbeli tagságot elfogadja.
5./ A tagsági viszony kezdete:
Az egyesület új tagot, a tagsági viszonyt létesíteni kívánó
személy kérelmére felveszi, amennyiben a kérelmező a tagsági
feltételeknek megfelel, és belépési nyilatkozatával az egyesület
alapszabályát elfogadja.
A tagsági jogok és kötelezettségek a felvétel idejétől
kezdődnek.
6./ Az egyesület a rendes tagokat névre szóló, sorszámozott
tagkönyvvel látja el, amely másra nem ruházható át.
A pártoló tagokat az egyesület pártoló tag igazolvánnyal, a
tiszteletbeli tagokat pedig oklevéllel látja el.
7./ A jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező
gazdasági társaság tagok jogaik gyakorlása és kötelezettségeik
teljesítése során a belső szabályaik szerinti képviseleti
joggal rendelkező képviselőjük útján járnak el.
8./ A tagsági viszony megszűnik:
a.) a tag halála
b.) kilépés
c.) kizárás
d.) az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén.
A tag a kilépési szándékot írásban köteles bejelenteni és
köteles a tagkönyvét visszaadni.
A tagsági jogok és kötelezettségek a kilépés bejelentésének
az egyesülethez történő beérkezésének napján szűnnek meg. A
kilépés a tag önkéntes elhatározásán alapul.
Az Elnökség javaslata alapján tagot csak a Közgyűlés
zárhatja ki. A Közgyűlés határozatával kizárhatja az
Egyesületből azt a tagot, aki a a tagfelvétel után a tagkönyvét
2 hónapig neki felróható ok miatt nem veszi át, illetőleg ha
tagdíjat vagy a vállalt anyagi hozzájárulást írásbeli
felszólítás ellenére — a felszólítás kézhezvételétől
számított 30 napon belül — 6 hónapnál hosszabb ideje
elmulasztja megfizetni, vagy tevékenységével, magatartásával az
Egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti, az Egyesület
jó hírnevét csorbítja, akit bíróság jogerős és végrehajtandó
szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől
eltiltott.
Az Elnökség tagjainak fegyelmi ügyében a Közgyűlés dönt.
A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen,
tizenöt napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel
élhet.
A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a
tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó
kötelezettségek teljesítése alól.
5.§.
A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
1./ A rendes tagok jogai és kötelezettségei:
- A taggyűlésen (közgyűlésen) felszólalási, tanácskozási, szavazati joggal rendelkeznek, egyébként észrevételezési, javaslattételi joggal rendelkeznek az egyesület különböző szerveinél, tisztségviselőinél az egyesületet érintő bármely kérdésben, részt vesznek az egyesület vezető szerveinek, tisztségviselőinek a megválasztásában.
- Az egyesület bármely tisztségére megválaszthatók kizáró ok hiányában. Kizáró ok, ha a tag nem rendelkezik teljes cselekvőképességgel, büntetett előéletű, vagy a tag részéről összeférhetetlenség áll fenn.
- Az egyesület rendes tagjai jogosultak új tag felvételét javasolni, illetőleg a tag kizárására indítványt tenni.
- Az egyesület rendes tagja részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben és szolgáltatásokban és jogosultak részt venni az egyesület munkájában.
- Az egyesület rendes tagjai kötelesek megtartani az alapszabály, a közgyűlés, az elnökség törvényes rendelkezéseit megtartani.
- Az egyesület rendes tagjai kötelesek - lehetőségeik és képességeik szerint - az egyesület célkitűzéseinek megvalósításában, az egyesület anyagi eszközeinek gyarapításában és megóvásában közreműködni, az egyesület szervezeti életében részt venni, a megállapított tagdíjat fizetni, illetve a vállalt közreműködést vagy anyagi hozzájárulást teljesíteni.
- Az egyesület rendes tagjai kötelesek az egyesület jó hírnevéhez méltó magatartást tanúsítani.
2./ A pártoló
tagok jogai és kötelezettségei
- Az egyesület pártoló tagja jogosult az egyesület rendezvényein, ülésein, az egyesület munkájában részt venni, jogosult az egyesület működésével kapcsolatban bármely kérdésben észrevételt, javaslatot tenni.
- A pártoló tag kötelessége az egyesület célkitűzéseinek - lehetőségeinek megfelelő előmozdítás a, az egyesület munkájában való lehetőségek szerinti részvétele, a testi fogyatékosság elfogadása és elfogadtatása, a mozgáskorlátozottak társadalmi életben való részvételének, az esélyegyenlőség megvalósításnak a lehetőségek szerinti elősegítése.
- A pártoló tag kötelessége az egyesület alapszabályának, a közgyűlés, az elnökség törvényes rendelkezéseinek a megtartása, a vállalt támogatás szolgáltatása.
3./ A tiszteletbeli tagok jogai és kötelezettségei:
- A tiszteletbeli tag véleményt nyilváníthat, és javaslatot tehet az egyesület működését érintő bármely kérdésben, részt vehet az egyesület ülésein (közgyűlésen, elnökség ülésein) és ott véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet.
- A tiszteletbeli tag kötelessége az egyesület alapszabályának, a közgyűlés, elnökség törvényes rendelkezéseinek megtartása, az egyesület célkitűzéseinek erkölcsi támogatása, az egyesület munkájának elősegítése.
6.§.
AZ EGYESÜLET SZERVEZETE, TISZTSÉGVISELŐI
1./Az egyesület szervei:
- közgyűlés
- elnökség
- felügyelő bizottság
2./Az egyesület tisztségviselői: a.) elnök
b.) elnökhelyettes c.) pénztáros
d.) 2 fő elnökségi tag
7.§.
A KÖZGYŰLÉS
1./ A közgyűlés az
egyesület legfőbb szerve, amelynek tagjai:
- az Egyesület elnöke,
- elnökhelyettese,
- pénztáros és az elnökségi tagok,
- a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai,
- valamint az Egyesület tagjai.
A közgyűlést évente egy alkalommal kell összehívni. A
közgyűlést az egyesület elnöke hívja össze.
A közgyűlés időpontját annak megtartása előtt legalább 15
nappal nyilvánosságra kell hozni, és az egyesület tagjait ezzel
egyidejűleg hitelt érdemlő módon, meghívó küldésével kell
értesíteni.
A meghívó tartalmazza a közgyűlés helyét és idejét, valamint
a napirendet és az elnökség határozati javaslatait.
Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, amennyiben az elnökség
határozata szerint erre szükség van, illetőleg ha a tagok
egyharmada, vagy a felügyelő bizottság az ok és cél
megjelölésével ezt kívánja, továbbá bíróság döntése
alapján.
A közgyűlés az üléseit nyilvánosan tartja, egyesület elnöke a
közgyűlés helyét és időpontját a helyben szokásos módon
közzéteszi, határozatáról az érintetteket az egyesület elnöke
levélben értesíti, a közgyűlésről készült jegyzőkönyv, az
elnökség közgyűlés által elfogadott beszámolói, közhasznúsági
jelentés nyilvános abba bárki az alapszabály 14.§ 2./pontjában
foglaltak szerint betekinthet.
A közgyűlés az
egyesületet érintő minden kérdésben jogosult dönteni.
2./ A közgyűlés
kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a.) Az egyesület alapszabályának elfogadása és módosítása, az
egyesület egyéb szabályzatainak jóváhagyása.
b.) Az éves költségvetés elfogadása, az elnökség és a
felügyelő bizottság előző évi beszámolójának, közhasznúsági
jelentésének megtárgyalása, elfogadása.
c.) Az egyesület feloszlásának, vagy más társadalmi szervezettel
való egyesülésének a kimondása, továbbá csatlakozás
társadalmi szervezetek helyi és országos szövetségéhez. Ezen
kérdésekben a határozat érvényességéhez kétharmados
minősített szótöbbség szükséges.
d.) Az egyesület elnökségének és tisztségviselőinek, valamint
a felügyelő bizottságnak a megválasztása, felmentése.
e.) A tagdíjak összegének a megállapítása.
- Döntés tag kizárásáról, továbbá a közgyűlés dönt a hozzá való fellebbezés
esetén az elnökség által hozott fegyelmi határozatról.
g.) Döntés az egyesület tisztségviselőinek esetleges
tiszteletdíjáról. h.) Döntés az egyesület esetleges
vállalkozási tevékenységéről.
i.) Dönt mindazon indítványok tárgyában, amelyek szabályszerűen
a közgyűlés napirendjére kerülnek.
j.) A közgyűlés egyes feladatok megoldására, előkészítésére
eseti jelleggel külön bizottságot hozhat létre.
k.) A közgyűlés dönt mindazokban a kérdésekben, amit jogszabály
vagy az alapszabálya kizárólagos hatáskörébe utal, vagy
amelyben a döntést magának fenntartotta.
A 7. § 2./d. pont szerinti felmentésére akkor kerülhet sor,
ha az egyesület elnökségével, tisztségviselőivel,
felügyelőbizottsági tagjaival szemben, ha összeférhetetlenségi
ok merül fel, vagy bíróság jogerős és végrehajtandó
szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől
eltiltott.
A
felmentést bármely egyesületi tag kezdeményezheti az elnöknek
vagy ha éppen az Ő felmentése a kérelem tárgya, akkor bármely
mási elnökségi tagnak írott írásbeli kérelemben.
Ilyen
irányú kérelem kézhezvételét követően az elnökségi tag, aki
a kérelmet kézhez vette, köteles a kézhezvételtől számított 3
napon belül közgyűlést összehívni 25 napon belüli időpontra,
annak fentebb részleletezett szabályai szerint.
A közgyűlés ilyen irányú határozat ellen, tizenöt napon
belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel lehet élni.
3./ A közgyűlés határozatképes, amennyiben azon a szavazásra
jogosult tagoknak több mint a fele jelen van. Ha a közgyűlés
határozatképtelen és az eredeti időpontjától számított egy
órán belül nem válik határozatképessé, azt 15 napon belüli
időpontra újra össze kell hívni, amely esetben a közgyűlés az
eredeti napirendi pontokban a megjelentek számától függetlenül
határozatképes. A határozatképtelenség miatt megismételt
közgyűlés csak akkor lehet a megjelentek számára tekintet nélkül
határozatképes, ha erre a tagok figyelmét az eredeti közgyűlés
meghívójában felhívták.
A közgyűlés a határozatait általában nyílt szavazással,
egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az
elnök szavazata dönt.
Az alapszabály külön meghatározza azokat a kérdéseket,
amelyekben a döntéshez kétharmados, minősített szótöbbség
szükséges, minősített szótöbbséggel határoz a közgyűlés,
továbbá azokban a kérdésekben, amelyekre jogszabály így
rendelkezik.
Személyi kérdésekben, az egyesületvezető, ellenőrző
szerveinek, tisztségviselőinek megválasztásáról, nyílt
szavazással kell dönteni, kivéve azokat az eseteket, ha a titkos
szavazást jogszabály írja elő.
A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek tartalmazni
kell a lényeges észrevételeket, javaslatokat, valamint a meghozott
határozatokat, a szavazati aránnyal egyetemben tartalmazza. A
jegyzőkönyvet az egyesület elnöke, a közgyűlés levezető
elnöke, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá és két, a
közgyűlésen részt vevő egyesületi tag hitelesíti.
A közgyűlést az egyesület elnöke nyitja meg, ezt követően az
elnökség javaslata és a közgyűlésen résztvevő egyesületi
tagok további javaslata alapján, a közgyűlés nyílt szavazással
és szótöbbséggel megválasztja a közgyűlés levezető elnökét,
valamint a háromtagú mandátumvizsgáló, és szavazatszedő
bizottságot.
A mandátumvizsgáló és szavazatszedő bizottság feladata a
közgyűlésre érkező egyesületi tagok, a szavazásra jogosult
rendes tagok jegyzése, a közgyűlés határozatképességének vagy
határozatképtelenségének megállapítása, határozathozatalkor,
választáskor a nyíltan vagy titkosan leadott szavazatok
összeszámolás, a szavazás eredményének megállapítása.
Az egyesület elnökségének, a felügyelő bizottságnak, a
tisztségviselőknek, továbbá az egyesület esetleges további
szervének a megválasztása esetén, a közgyűlésen résztvevő
egyesületi tagok által javasolt, választható személyekből a
mandátumvizsgáló és szavazatszedő bizottság jelölőlistát
állít össze, és a jelölőlistán szereplő személyekből
kerülnek megválasztásra az említett tisztséget betöltő
személyek.
Megválasztottnak az minősül, aki a legtöbb, illetőleg akik
sorrendben a legtöbb szavazatot kapják.
8.§.
AZ ELNÖKSÉG
1./ A elnökség a közgyűlés által, az egyesület öt évre
megválasztott, öttagú végrehajtó, ügyintéző és képviselő
szerve.
Az elnökség az elnökből, elnökhelyettesből, pénztárosból,
valamint kettő további elnökségi tagból áll.
Az elnökségre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok
tekintetében a Ptk. 62. § (5) bekezdésében foglaltak az
irányadók.
Az elnökség gondoskodik a közgyűlés határozatainak
végrehajtásáról, az alapszabályban meghatározott feladatok
megvalósításáról.
Az elnökség a közgyűlésnek tartozik felelősséggel és
beszámolási kötelezettséggel.
2./ Az elnökség
feladata és hatásköre különösen:
- A közgyűlések közötti időben az egyesületi munka vezetése, döntés minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
- Az egyesület Működési szabályzatának elfogadása, egyéb belső szabályzat, házirend elkészítése és a közgyűlésnek jóváhagyás céljából történő bemutatása.
- Az elnökség éves munkatervének a megállapítása, az egyesület éves költségvetésének az elkészítése és a közgyűlés elé történő előterjesztése, az előző évi költségvetés végrehajtásáról való beszámoló, továbbá a közgyűlés elé kerülő határozati javaslatok elkészítése.
- A tagok ügyeinek intézése, a mozgáskorlátozottakat érintő kérdések megtárgyalás és megvitatása, a mozgáskorlátozottak különböző fórumokon történő képviselete, társadalmi szervezettekkel való kapcsolattartás, ennek érdekében a tagsággal történő rendszeres kapcsolattartás, a tagság taggyűlésekre történő összehívása, a tagság rendszeres tájékoztatása.
- Programok, rendezvények szervezése a mozgás korlátozottak részére, továbbá a mozgáskorlátozottak érdekeinek érvényesítésére.
- A közgyűlés rendkívüli esetekben történő összehívásának eldöntése. Fegyelmi ügyek első fokon történő elbírálása.
- Gyakorolja a munkáltatói jogokat az egyesület esetleges alkalmazottai felett, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban megbízást ad harmadik személynek.
- Dönt a mozgáskorlátozottak részére nyújtandó szolgáltatásairól, támogatásokról, egyedi esetekben a támogatás oda ítélését megelőzően környezettanulmányt készít, ezen iratokat eljuttatja más illetékes a mozgáskorlátozottak részére támogatást folyósító szervhez is.
- Felügyeli a tagdíjak pontos befizetését.
3./ Az elnökség szükség szerint, de legalább háromhavonta
tartja az üléseit. Az elnökség ülését ezen túlmenően is
rendkívüli esetben össze kell hívni, ha azt legalább három
elnökségi tag, illetőleg a felügyelő bizottság az ok és cél
megjelölésével indítványozza.
Az elnökség ülését az elnök, akadályoztatása esetén az
elnökhelyettes hívja össze. Az elnökség tagjait Az elnökségi
ülés előtt legalább tíz nappal hitelt érdemlően értesíteni
kell az ülés időpontjáról és helyéről, a megtárgyalandó
napirendi pontokkal egyetemben.
Az elnökség az üléseit nyilvánosan tartja, annak helyét és
időpontját a helyben szokásos módon közzéteszi
Az elnökség ülésén tanácskozási joggal vesznek részt a
felügyelő bizottság tagjai.
Az elnökség akkor határozatképes, ha azon a tagjainak több,
mint fele, - ezek között az elnök, vagy akadályoztatása esetén
az elnökhelyettes - jelen van.
A határozatképtelenség esetén Az elnökség ülését az
elhalasztott ülést követő tizedik napra újra össze kell hívni.
Az elnökség a határozatait nyílt szavazással, egyszerű
szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök,
amennyiben az elnök akadályoztatása esetén nincs jelen az ülésen,
az elnökhelyettes szavazata dönt.
Az elnökség döntéseiről az abban érdekelteket az elnök
levélben értesíti. Az elnökség döntései nyilvánosak, az
alapszabály 14.§ 2./ pontja szerint abba bárki betekinthet.
Az elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely
tartalmazza az ülésen elhangzott lényeges hozzászólásokat, a
meghozott határozatokat, az elnökségi tagok szavazatát.
A jegyzőkönyvet az elnök, akadályoztatás a esetén az
elnökhelyettes és a jegyzőkönyvet vezető elnökségi tag írja
alá.
9.§.
A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG
1./ Az egyesület felügyelő bizottságát a közgyűlés választja
öt év időtartamra az egyesület gazdálkodásának,
vagyonkezelésének, működésének az ellenőrzésére. A felügyelő
bizottság az egyesület közgyűlésének felelős, működéséről
beszámolni köteles.
A felügyelő bizottság három tagból áll, tagjai sorából
elnököt választ, aki a felügyelő bizottság tevékenységét
irányítja.
A felügyelő bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg.
A felügyelő bizottság tagjai az egyesületben más tisztséget nem
viselhetnek, nem állhatnak továbbá az egyesülettel érdekeltségi,
üzleti viszonyban, egymással továbbá az egyesület
tisztségviselőivel nem állhatnak hozzátartozói (Ptk. 685. § b.
pont) viszonyban.
2./ A felügyelő bizottság éves munkaterv alapján működik,
feladata az általános belső ellenőrzés és felügyelet, az
egyesület, annak szervei és tisztségviselői működése
törvényszerűségének, alapszabályszerűségének,
vagyonkezelésének ellenőrzése. E körben ellenőrzi az egyesület
költségvetésének végrehajtását, a pénz - és vagyonkezelést,
a bizonylati fegyelmet, a számviteli szabályok betartását, a
különböző számadásokat, beszámolókat, az éves mérleget,
valamint az alapul szolgáló okmányokat.
3./ A felügyelő bizottság az ellenőrzése során jogosult
az egyesület könyveibe, irataiba betekinteni, az egyesület
elnökségétől, tisztségviselőitől jelentést, felvilágosítást
kémi.
A felügyelő bizottság az ellenőrzéséről az egyesület elnökét
értesíteni köteles.
4./ A felügyelő bizottság tagjai az elnökség ülésén
tanácskozási joggal részt vehetnek. A felügyelő bizottság
köteles az elnökséget értesíteni, az elnökség, vagy szükség
esetén a közgyűlés összehívását kezdeményezni, amennyiben az
egyesület működése során olyan súlyos törvénysértést
észlel, amely ezen szervek döntését igénylik, illetőleg
amennyiben az egyesület tisztségviselőinek felelősségét
megalapozó tény merül fel.
Amennyiben az elnökség ülésének, vagy a közgyűlésnek az
összehívására a felügyelő bizottság ilyen irányú
kezdeményezésétől számított 30 napon belül nem kerül sor, úgy
a felügyelő bizottság jogosult az elnökség ülésének, vagy a
közgyűlés összehívására.
Ha az elnökség, illetőleg a közgyűlés a törvényes működés
helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi
meg, a felügyelő bizottság haladéktalanul köteles értesíteni a
törvényességi felügyeletet ellátó illetékes ügyészséget.
5./ A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente
legalább egyszer ülésezik, mely ülést a Felügyelő Bizottság
elnöke a tervezett időpont előtt legalább 8 nappal írásban hív
össze a napirend egyidejű írásbeli közlésével.
A Felügyelő Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen
valamennyi Felügyelő Bizottsági tag jelen van.
A bizottsági ülések nyilvánosak, amennyiben ez az Egyesület
vagy mások jogát, jogos érdekét nem veszélyezteti.
A Felügyelő Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel
hozza, szavazategyenlőség esetén a bizottság elnökének
szavazata dönt.
10.§.
AZ EGYESÜLET ELNÖKE
1./ Az egyesület elnökét a közgyűlés választja ötévi
időtartamra. Az egyesület elnöke az egyesületben más tisztséget
nem viselhet.
2./ Az egyesület elnöke az alapszabályban foglaltak szerint
összehívja az egyesület közgyűlését és az elnökség ülését,
vezeti az elnökség üléseit, előkészíti azokat, képviseli az
elnökséget a közgyűlés előtt, a közgyűlés elé terjeszti az
elnökség javaslatait, beszámolóit. 3./ Képviseli az
egyesületet harmadik személyekkel szemben, gyakorolja az aláírási
és utalványozási jogkört.
4./ Kapcsolatot tart az állami, önkormányzati, társadalmi
szervekkel, oktatási intézményekkel. 5./ Eljár mindazon
ügyekben, amelyek nem tartoznak az egyesület közgyűlése, más
szerve, tisztségviselője hatáskörébe, ellátja az egyesület
általános vezetését.
6./ Felelős az egyesület törvényes és alapszabályszerű
működéséért.
7./ Az egyesület elnöke a helyben szokásos módon
közzéteszi (hirdető táblára kifüggesztés, helyi sajtóban való
megjelentetés) a közgyűlések helyét és idejét, valamint a
közgyűlés által elfogadott közhasznúsági jelentést.
Az egyesület elnöke levélben értesíti a közgyűlés, az
elnökség határozatában érintetteket.
11.§.
AZ EGYESÜLET ELNÖKHELYETTESE
1./ Az egyesület elnökhelyettesét a közgyűlés ötévi
időtartamra választja, az egyesület elnökhelyettese az elnök
akadályoztatása esetén, az akadályoztatás ideje alatt
helyettesíti az elnököt, ellátja az elnök feladatait és
kötelezettségeit, megilletik mindazon jogok, amelyeket az elnök
gyakorol. Az elnökhelyettes, az egyesület más tisztségét nem
töltheti be.
12.§.
AZ EGYESÜLET PÉNZTÁROSA
1./ Az egyesület pénztárosát a közgyűlés ötévi időtartamra
választja meg. A pénztáros az egyesületben más tisztséget nem
tölthet be.
2./ Kezeli az egyesület készpénzkészletét, ellen jegyzi az elnök
utalványozásait. Az egyesület pénztárából csak az elnök
utalványozása mellett teljesíthet kifizetéseket.
A pénztáros köteles a bevételekről és a kiadásokról szabályos
pénztárbizonylatot kiállítani. Kezeli az egyesület számviteli
bizonylatait és könyveit.
13.§.
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK
Az egyesület ügyintéző és
képviseleti szervének tagja az lehet,
a) aki legalább korlátozottan
cselekvőképes, kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a
képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta, és
b) a közügyek gyakorlásától
nincs eltiltva, és
c) aki
ca) magyar állampolgár, vagy
cb) a szabad mozgás és tartózkodás
jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról
szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és
tartózkodás jogával rendelkezik, vagy
cc) a harmadik országbeli
állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett
jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
14.§.
NYILVÁNTARTÁSI SZABÁLYOK
1./ Az egyesület Határozatok Könyvét köteles vezetni. A
határozatok könyvébe az egyesület elnöke bevezeti a közgyűlés
és az elnökség által hozott határozatokat, a határozatok
tartalmát, időpontját, hatályát, a határozat szavazati arányát.
Az egyesület elnöke irattárazza a közgyűlésen és az elnökség
ülésein felvett jegyzőkönyveket.
2./ Az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratok,
különösen a közgyűlések, elnökség üléseinek jegyzőkönyvei,
az elnökségnek a közgyűlés által jóváhagyott beszámolói, a
közhasznúsági jelentés nyilvánosak, abba bárki betekinthet, az
egyesület elnökével, akadályoztatása esetén elnökhelyettesével
való legalább tizenöt nappal korábban történő, előzetes
időpont egyeztetéssel.
15.§.
AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA
1./ Az egyesület bevételei:
a.) Az állami, központi és önkormányzati költségvetésből és
más állami forrásból nyújtott, a különböző pénzalapokból,
alapítványoktól pályázat útján nyert támogatás.
b.) Az egyesület rendes és pártoló tagjai által fizetett
tagdíjak.
c.) A jogi és természetes személyek, gazdasági társaságok, más
szervezetek felajánlásai, adományai.
d.) Az egyesület esetleges gazdasági-vállalkozási tevékenységéből
származó nyereség. e.) Az egyesület által szervezett különböző
rendezvények, programok bevételei.
2./ Az egyesület a vagyonával a jogszabályoknak, a pénzügyi,
számviteli szabályoknak és saját szabályainak megfelelően
gazdálkodik, a cél szerinti tevékenységéből, illetve az
esetleges vállalkozási tevékenységéből származó bevételeket
és ráfordításokat elkülönítetten tartja nyilván.
3./ Az egyesület az esetleges vállalkozásával, ehhez történő
hitel felvételével nem veszélyeztetheti a célja szerinti
tevékenységét.
4./ Az adományozók által meghatározott célra nyújtott eszközök
csak az adományozók előzetes hozzájárulásával nyújthatók
eltérő célra.
5./ Az egyesület a tartozásaiért saját vagyonával felel. Az
egyesület tagjai az egyesület tartozásaiért - az esedékes tagdíj
megfizetésén túl - nem felelnek.
6./ Az egyesület megszűnése esetén vagyonát a Herceghalomi
mozgáskorlátozottak érdekében kell felhasználni.
16.§.
FEGYELMI JOGKÖR ÉS ELJÁRÁS
1./ Fegyelmi eljárás alá vonható az a tag, aki az egyesület alap
szabályát, az egyesület belső szabályait, a közgyűlés és az
elnökség törvényes határozatait nem tartja be.
Az egyesület ülésein, rendezvényein erkölcsileg kifogásolható
magatartást tanúsít, az egyesület működését zavarja és
veszélyezteti, valamint az egyesület jó hírét viselkedésével,
életmódjával veszélyezteti.
2./A fegyelmi eljárás alá vont taggal szemben kiszabható fegyelmi
büntetések: a.) Írásbeli figyelmeztetés.
b.) Kizárás.
3./ Kizárás fegyelmi büntetéssel sújtható a tag, ha
alapszabályban, belső szabályokban meghatározott
kötelezettségeinek kétszeri írásbeli figyelmeztetés ellenére,
neki felróható okból nem tesz eleget, továbbá sorozatosan, vagy
súlyosan megsérti, az egyesület ezen szabályait, illetőleg a
közgyűlés és az elnökség törvényes határozatait.
4./ A fegyelmi büntetés hatálya alatt álló tag tisztséget nem
viselhet.
5./ A fegyelmi határozatot első fokon az elnökség nyílt
szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A fegyelmi
határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül
fellebbezéssel lehet élni az Egyesület elnökénél, aki azt a
Közgyűlés elé terjeszti. A Közgyűlés a következő ülésen
dönt a fellebbezésről. A Közgyűlésen a fegyelmi
eljárás alá vont személynek lehetőséget kell adni, hogy
védekezését előadja.
A Közgyűlés döntésével szemben a tag bírósághoz
fordulhat.
Fellebbezés esetén a fellebbezésnek a döntésre halasztó
hatálya van.
6./ A fegyelmi eljárás alá vont tagot az elnökség a fegyelmi
eljárás megindításának és annak okával való közlései
fegyelmi tárgyalásra ajánlott levélben megidézi oly módon, hogy
a fegyelmi tárgyalás kitűzése, és a fegyelmi tárgyalás között,
legalább tizenöt nap rendelkezésre álljon.
A tagot a fegyelmi határozat meghozatala előtt személyesen meg
kell hallgatni, kivéve, ha a másodszori szabályszerű idézés
ellenére sem jelenik meg a fegyelmi tárgyaláson, továbbá módot
kell adni a védekezésének az előadására.
17.§.
BESZÁMOLÁSI SZABÁLYOK
1./
A civil szervezet a működéséről, vagyoni, pénzügyi és
jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását
követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés
napjával, mint mérlegfordulónappal a jogszabályban
meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni.
2./
Az üzleti év azonos a naptári évvel. Az üzleti év az év közben
alakuló, illetve megszűnő szervezetek esetében a megalakulás,
illetve megszűnés évében tér el a naptári évtől. A mérleg
fordulónapja – a megszűnést kivéve – december 31.
3./
A beszámoló formáját a civil szervezet által folytatott
tevékenység, az éves összes bevétel (az alapcél szerinti
tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység összes
bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza
meg. Ennek megfelelően az Egyesület beszámolójának formája
egyszerűsített éves beszámoló
4./
Az Egyesület könyvvezetése kettős könyvvitel rendszerében,
magyar nyelven, forintban történik. Az Egyesület beszámolója
tartalmazza:
- a mérleget (egyszerűsített mérleget),
- az eredménykimutatást
- kiegészítő mellékletet.
5./
Az Egyesület saját honlappal rendelkezik, így a közzétételi
kötelezettség kiterjed a beszámoló saját honlapon történő
elhelyezésére is. Az Egyesület a saját honlapon közzétett
adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt
követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig
biztosítja.
6./
A civil szervezet beszámolójára egyebekben a számvitelről szóló
törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott
kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.
18.§.
ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
1./ Az
egyesület megszűnik, ha:
a) az egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad,
beolvad),
b) a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz,
c) a bíróság feloszlatja,
d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen
a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését,
e) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság
megszünteti,
és az egyesületet a nyilvántartásból törlik.
Az egyesület megszűnésének szabályaira a Ptk. 64. §
(1)-(4) bekezdései irányadók.
2./ Az egyesület felett a törvényességi felügyeletet az
illetékes ügyészség a reá irányadó szabályok szerint látja
el.
3./ Az egyesület működésére - az alapszabályban nem
szabályozott kérdésekben - a Polgári Törvénykönyv, az
egyesülési jogról a közhasznú jogállásról, valamint a civil
szervezetek működésről, támogatásról szóló 2011. évi CLXXV.
törvény (Ectr.) rendelkezései az irányadóak.
Az alapszabályt Herceghalomi Mozgáskorlátozottak Egyesületét
alapító tagok alakuló közgyűlése fogadta el.
Herceghalom 2012.
június 26-án.
Lékáné Szegedi
Borbála
Egyesület elnöke